Az inkontinencia sokakat érintő probléma, mégis sok esetben a mai napig tabuként kezelendő. Az alábbi írás célja, hogy Ön egy helyen megtaláljon minden fontos információt, amit az inkontinencia kialakulásával és kezelésével kapcsolatban tudni érdemes.
Az inkontinencia (angolul urinary incontinence, vagyis UI) mára népbetegséggé nőtte ki magát, a becslések szerint az emberiség 10-20 százalékát érinti a probléma, így ez az egyik leggyakoribb krónikus betegség. Az EuroHealth felmérése alapján 2016-ban 60 millió ember tapasztalta a vizeletinkontinencia tüneteit Európában.1 Mivel azonban a vizelettartási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak, illetve súlyosságukat tekintve is különböző szinteket különíthetünk el, ezek a számok némileg homályos jelentéssel bírnak.
A Gothenburg Continence Research Center által publikált tanulmány szerint világszerte a nők 12,4 százaléka, míg a férfiak 5 százaléka tapasztalta már az inkontinencia tünetei közül valamelyiket, ami összesen több mint 423 millió embert jelent. A vizelettartási problémák terén érintettek számának érzékeltetéseként képzeljük el, hogy az inkontinenciában szenvedő emberek egy országot alkotnak. Ebben az esetben ez az ország a harmadik legnagyobb lenne a világon India és Kína után.2
Bár az inkontinencia világszerte fennálló probléma, és a kutatások is azt mutatják, hogy arányaiban közel azonos mértékben van jelen az összes országban, továbbra is tabuként kezeljük: az érintett betegek mindössze ötöde fordul orvoshoz a tüneteivel.
Egy Indiában végzett kutatás felfedte azokat az indokokat is, amik miatt a betegek nem keresik fel orvosukat. Sokan egyszerűen a szégyenérzet miatt nem akarnak beszélni róla, míg mások az életkor előrehaladtával az élet velejárójaként gondolnak rá. Megint mások a kórházi kezeléstől félnek, vagy azt gondolják, hogy anyagilag nem engedhetik meg maguknak a kezelést.3
Az orvos által felállított diagnózis és kezelési javaslat épp azért is fontos, mert sok esetben költséges kezelések nélkül, alapvető életmódbeli változtatásokkal, és otthon is végezhető gyakorlatokkal orvosolható a probléma.
Az inkontinencia – súlyosságától függően – kihathat a betegségben szenvedők önértékelésére, szociális életére is. Stigmatizáló hatása vezethet depresszióhoz, a szociális kapcsolatok beszűküléséhez, az aktív tevékenységektől való elzárkózáshoz.
A vizeletvisszatartás terén jelentkező panaszok lényegében bármikor és bárkinél előfordulhatnak, azonban a nem és az életszakasz jelentős faktor a kialakulásáért felelős tényezők között. A nemek tekintetében a nők fiziológiailag sokkal hajlamosabbak rá, mint a férfiak. Ezt bizonyítja az is, hogy a felmérések szerint az inkontinencia a férfiaknál fele akkora arányban fordul elő, mint nők esetében. 4
Az ember életében vannak olyan időszakok, amelyek során fokozottabb az inkontinencia kialakulásának veszélye. Ilyen a terhesség, a szülés utáni időszak, valamint a menopauza. Létezik továbbá gyermekkori inkontinencia, melyet leginkább „ágybavizelés” néven szokás emlegetni a köznyelvben. A betegség ezen típusa magas arányban figyelhető meg a gyerekeknél, idővel azonban általában kinőhető.
A várandósság során jelentkező inkontinencia nagyon gyakori a nők körében. Ennek oka, hogy a terhesség miatt a szokottnál nagyobb nyomás van a húgyhólyagon, mely miatt a húgycső izmai nem tudják kellően megakadályozni, hogy a vizelet eltávozzon. A szülés során a medencealapi izmok még inkább megnyúlnak, egyes esetekben sérülhetnek is, ami a szülés utáni inkontinencia kialakulásához vezet. A vizelettartási problémák ezen típusai azonban általában, ahogy a szervezet regenerálódik, a szülést követő néhány héttel vagy hónappal megszűnnek, és a kiváltó okok nem állnak fenn többé.
A kor előrehaladtával férfiaknál és nőknél is nő a kockázat, ám a nők esetében a menopauza időszakában különösen magas a tünetek kialakulásának esélye. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy az ösztrogénszint csökkenése a hasizomzatra is kihat, másrészt pedig abban, hogy a korral a hüvelyi szövetek elvesztik rugalmasságukat, a medencefenék izomzata pedig elvékonyodik, elgyengül.
Vannak továbbá olyan életmódbeli tényezők is, melyek hajlamosítanak az inkontinencia kialakulására. Ilyen a dohányzás és a túlsúly – előbbi az erős és gyakori köhögésre való hajlamosság, utóbbi pedig a hólyagra gyakorolt erőteljesebb nyomás miatt növeli a kockázatát. További tényezők lehetnek a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód vagy a nehéz fizikai munka végzése.
Az inkontinenciát az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a demencia társbetegségeként tartják számon. Az összefüggés azzal magyarázható, hogy ezen betegségek következményeképp az érintetteknél csökken a vizeletürítés akaratlagos agyi szabályozásának képessége. Egy idősek otthonában végzett felmérés szerint a demenciában szenvedő lakók csaknem 80%-ánál diagnosztizálhatóak a vizelettartási problémák.5
Az inkontinencia férfiaknál ugyan ritkább, azonban idősebb korban a férfi és női betegek arányaiban felfedezhető különbség csökken, 80 éves kor felett pedig eltűnik. Ez azt jelenti, hogy a kor előrehaladtával a férfiak is ugyanúgy hajlamosak lehetnek a vizelési problémákra, mint a nők. A fent felsorolt életmódbeli tényezők esetükben is ugyanolyan rizikófaktorral bírnak, mint a hölgyeknél. Ezeken kívül pedig a prosztataproblémák és a prosztata daganatos megbetegedései is jelentős szerepet játszhatnak a kialakulásában, hiszen a megnagyobbodott prosztata nyomást gyakorol a húgyhólyagra.6
Vizeletinkontinenciának az akaratlan vizeletvesztést, vizelet visszatartási nehézséget nevezzük. Nem önálló betegség, sokkal inkább egy tünet, amely más problémákra vezethető vissza.
Az inkontinencia több módon kategorizálható:
Az átmeneti inkontinencia tüneteit az emberek jelentős része észleli élete során, ám ennek enyhe formája során nem is feltétlen tulajdonítunk neki jelentőséget. Előidézheti egy újonnan felírt gyógyszer, a túlzott alkohol- vagy kávéfogyasztás, vagy egyes húgyúti fertőzések is. Ilyenkor általában a kiváltó ok megszűnésével a probléma is eltűnik.
A tartós inkontinencia okai lehetnek a krónikus hólyaggyulladás, a hólyagrák, hólyagkő, bizonyos neurológiai betegségek, illetve a vizeletvezető rendszer szűkülete. Másrészről azonban nem feltétlen a húgyutakat vagy húgyhólyagot érintő problémákat kell keresni a háttérben, az inkontinencia okai között ugyanúgy előfordulhatnak például krónikus tüdőbetegségek, amikor a folyamatos és erős köhögés okozta nyomást a húgycső nem tudja ellensúlyozni.7
A stressz inkontinencia három fő kategóriája:
A vizelettartási problémák ezen típusa a leggyakoribb, mely a fizikai aktivitás hatására történő önkéntelen vizeletvesztést jelent. Ez az aktivitás lehet tüsszentés, köhögés, hasprés, nehéz tárgy emelése, súlyosabb esetben akár csak lépcsőzés vagy guggolás is. A vizeletvesztés amiatt következik be, hogy az izom összehúzódása megnöveli a húgyhólyagban levő nyomást, melyet a meggyengült izmok nem képesek kontrollálni, így a vizelet akaratlanul is távozik. Ez a típus jellemzően terhesség alatt, szülés után, illetve változókorban lép fel.
Kialakulásában egyrészt a záróizom gyengülése, másrészt a hormonszintben bekövetkező változások – elsősorban az ösztrogénhiány – által előidézett a húgyutak falát borító nyálkahártya elvékonyodása jelentik a legjelentősebb faktorokat. 8
Súlyossága szerint elkülöníthetünk enyhe (I. fokú), közepes (II. fokú) és erős (III. fokú) vizeletinkontinenciát. Az első esetben csak kis mennyiségű folyadék távozik, vizeletcsepegés következik be. A gyenge stressz inkontinencia kezelése életmódbeli változtatásokkal és a medencetájéki izmok erősítésével jó eséllyel megoldható. A közepes inkontinenciában szenvedőknél a vizeletcsepegés már kisebb fizikai aktivitás hatására is bekövetkezhet, a legsúlyosabb esetben pedig a vizeletcsorgás már állandó, melyet a beteg nem tud kontrollálni. Az utolsó kategóriát gyakran említi a szakirodalom teljes inkontinencia néven is. 9
Az Írisz Medical Center által, 1000 önkéntes bevonásával készített (nem reprezentatív) kutatásának eredményei alapján a közepes inkontinencia a leggyakoribb – a válaszadók 61 százaléka esik ebbe a kategóriába -, az enyhe és súlyos kategóriákba pedig közel azonos arányban sorolhatóak be a kitöltők (18 és 21 százalék).10
A késztetéses vagy más néven sürgősségi inkontinencia azt a típust jelöli, amikor a beteg hirtelen fellépő „sürgősség” érzetét tapasztalja, melyet akaratlan vizeletvesztés kísér vagy követ. A vizelési inger ebben az esetben nem elnyomható, illetve a vizelés nem késleltethető. Köznyelvben ez az a típus, amikor a beteg „nem jut el a mosdóig”. Alapvetően két tényező válthatja ki: egyrészt a hólyag hiperszenzitivitása, másrészt pedig a hólyag izomzatának hiperaktivitása. Leginkább idős korban jellemző, így az ilyen típusú inkontinencia férfiaknál és nőknél egyaránt, közel egyenlő arányban jelentkezhet.
Létezik továbbá egy vegyes típus, amikor a betegnél a késztetéses- és a stressz inkontinencia egyszerre fennáll. Ebben az esetben a beteg a gyakori vizelési inger érzetén túl a köhögéskor, tüsszentéskor vagy erőlködéskor bekövetkező vizeletvesztést is tapasztalja.
A túlfolyásos inkontinencia esetében a húgyhólyag nem tud teljesen kiürülni egy (anatómiai vagy funkcionális) akadály következtében vagy a húgyhólyag izomzatának nem megfelelő működése miatt. A záróizom nem tud ellenállni a túltelítődött hólyagnak, így a benne maradt vizelet önkéntelenül távozik.
Ezen típus jellegzetes tünetei között további vizelési problémák is előfordulnak, például a nehézkes vizelés, a vizelést követően is fennálló vizelési inger, illetve a gyengébb vizeletáramlás.10 Nőknél ez a típus ritkábban jelentkezik, férfiaknál gyakori kiváltó oka lehet a prosztata megnagyobbodása, mely blokkot képez a húgyvezetékben. A túlfolyásos inkontinencia lehet továbbá veleszületett rendellenesség vagy idegsérülés következménye is. 12
A reflex inkontinencia velejárója, hogy megszűnik a vizelési folyamat kontrollja. A beteg az idegrendszer valamely károsodása miatt nem érez vizelési ingert a vizeletürítés előtt. Két formája fordulhat elő:
A reflex inkontinencia szélsőséges esetben teljes vizelési képtelenséget is okozhat. Ez a típus viszonylag ritka, oka az idegrendszer károsodása – például sclerosis multiplex, gerincsérülés vagy demencia. Mivel az akaratlagos vizeletürítés képessége ebben az esetben nem működése, a beteg maga orvosolni sem tudja. 13
Létezik továbbá az inkontinenciának egy további típusa, melyet némileg külön kategóriaként kezelhetünk. Ez a funkcionális inkontinencia, mely azt az állapotot jelöli, amikor a beteg valamilyen mozgásképtelenségből vagy mentális betegségből adódóan nem jut el időben a mosdóba.
A hiperaktív hólyag (angolul Overactive Bladder, vagyis OAB) egy inkontinenciához – főként a késztetéses inkontinenciához – nagyon hasonló tünetegyüttes, mely gyakori vizelési inger tapasztalásával jár. A széleskörben elfogadott meghatározás szerint egy egészséges ember naponta 7-8 alkalommal üríti a vizeletét. A hiperaktív hólyag szindrómával élőknél ez a szám sokkal magasabb, sőt, jellemzően az éjszaka folyamán is legalább egyszer felkelnek a vizelési inger miatt. Az inger nem csak sűrűbben jelentkezik, de erőteljesebben is, mint a normális állapotban. A gyakori vizelés mellett ebben az esetben nem jelentkezik vizeletcsepegés is – fontos azonban, hogy a panaszok idővel súlyosbodhatnak, ily módon a későbbiekben kialakulhat késztetéses inkontinencia. Ahogy az inkontinencia esetében, úgy a hiperaktív hólyag kialakulására is nagyobb esély van a kor előrehaladtával.
Hasonló tünetekkel jár továbbá a hólyaghurut, mely szintén főként a nőket érinti. A betegséget általában vírusok, gombák vagy baktériumok okozzák, melyek a húgycsőbe jutva fertőzéshez vezetnek. A hólyaghurut sok esetben néhány nap alatt magától elmúlik, ám amennyiben elhúzódnak a tünetek, érdemes kivizsgáltatni, hiszen bizonyos esetekben veseproblémákra is utalhat. A hólyaghurut tünetei közé tartozik a gyakori vizelési inger, a csípő érzés vizelés közben, valamint az alhasi fájdalmak.14
A neurogén hólyag vagy neurogén hólyagdiszfunkció olyan vizelettartási vagy vizelési zavarokat takar, melyeket neurológiai eredetű problémák okoznak. A neurogén hólyag egyaránt lehet veleszületett rendellenesség (például meningomyelocele) vagy valamilyen szerzett elváltozás (neurológiai betegségek, tumor) következménye. A neurogén hólyagdiszfunkció egyik tünete az inkontinencia, tünetei többféleképpen is jelentkezhetnek attól függően, hogy az idegpályák mely része sérült. Gyakori tünet a nehezített vizeletürítés is. 15
Az inkontinencia nem csak vizelettartási problémákat jelölhet, létezik széklet inkontinencia is. A betegség hátterében több ok is húzódhat, ám általában a sérült záróizmokban keresendő. A vizeletintoleranciát is kiváló, korábban már említett betegségek, mint az Alzheimer-kór, a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór, illetve a stroke és a gerincvelő sérülései is felelősek lehetnek a széklet inkontinencia kialakulásáért. A vizelési panaszokhoz hasonlóan a széklet inkontinencia is lehet átmeneti vagy tartós, illetve jelentkezhet különböző gyakorisággal. 16
Jellegzetes tünetei alapján a vizeletinkontinenciát Ön is nagy bizonyossággal diagnosztizálhatja, ám amennyiben a tünetegyüttes fennáll, érdemes haladéktalanul orvoshoz fordulni az okok feltárása, illetve a tünetek súlyosbodásának elkerülése végett!
Az Írisz Medical Center honlapján megtalálható inkontinencia teszt több ezer nőnek segített már felismerni a problémát.
Abban az esetben, ha a vizelettartási problémák tartósan jelen vannak az életében, és megnehezítik mindennapjait, forduljon házi orvosához az átfogó diagnózis végett és a megfelelő kezelés megbeszélése érdekében! Azt megelőzően, hogy orvoshoz fordulna, érdemes vizelési naplót készítenie, melyben legalább három egymást követő nap adatait jegyzi fel. A naplónak a következő információkat szükséges tartalmaznia:
Ezen információk birtokában orvosa pontos képet kaphat állapotáról. A tünetek kikérdezésén túl orvosa felveszi a kórelőzményét, mely során az Ön által szedett gyógyszerekről, korábbi betegségekről kérdezi Önt. A kivizsgálás során továbbá laboratóriumi vizsgálatokra (vizeletvizsgálat) és szakorvosi vizsgálatokra is számíthat, melyet urológus, illetve nőgyógyász fog elvégezni. A vizsgálatok – fizikális vizsgálat, ultrahangvizsgálat, urodinamikai mérés, cisztoszkópia – során az orvos feltérképezi a medencefenék izmait, valamint a húgycső állapotát. Ezek alapján az orvos az inkontinencia típusát, illetve a kiváltásáért felelős okokat is azonosítani tudja.
Férfiak esetében a prosztata vizsgálata is szükséges lehet a diagnózishoz.17
Tüneti kezelés
Inkontinencia esetén többféle kezelési megoldás áll fenn, melyek alkalmazása függ a panaszok típusától és erősségétől is.
Amennyiben a beteg nem fordul orvoshoz, lehetősége van tüneti kezelést alkalmazni, mellyel az állapotát kevésbé kényelmetlenné teheti. Ezek az eszközök azonban hosszú távon nem nyújtanak megoldást a problémára. A leggyakrabban használt tüneti kezelés az inkontinencia betét, melyet vény nélkül is számos patikában, drogériában, szupermarketben be lehet szerezni. Az inkontinencia betét használata nagyban megkönnyítheti mindennapjait, ráadásul a további szövődményekkel szemben is védelmet nyújt. Az ilyen egészségügyi termékek kifejezetten az vizelési panaszokra lettek kialakítva, ennek megfelelően erősebb nedvszívó képességgel és szagsemlegesítő képességgel rendelkeznek. A nedvesség felszívásával továbbá védik a szervezetet a bakteriális fertőzésektől, a bőr felázása okozta irritációtól és a gombás fertőzésektől.
Az inkontinencia betét mellett érdemes továbbá kifejezetten inkontinens emberek számára kifejlesztett bőrápoló termékeket is használnia. Ezek a termékek a megfelelő tartományban tartják a bőr pH értékét, valamint kíméletesen eltávolítják a szennyeződéseket.
Főként a reflex inkontinencia súlyosabb eseteiben, illetve neurológiai problémák következében kialakult, súlyos vizelettartási problémák esetében alkalmazható megoldás a vizeletelvezetés, mely katéterrel vagy férfiaknál condom uriner segítségével történhet. Utóbbi egy péniszre felhúzható condom, mely vizeletgyűjtő zsákhoz csatlakoztatható. 18
A katéterrel történő vizeletelvezetési módszerek közül az intermittáló katéterezés a leginkább javasolt. Amennyiben a beteg egészségügyi állapota megengedi, ez történhet önkatéterezés formájában is, más esetben – például mozgásképtelen vagy demens betegeknél – az egészségügyi személyzet végzi. Az intermittáló katéterezés naponta 4-6 alkalommal ajánlott oly módon, hogy a két alkalom között eltelt idő között a hólyagban ne gyűljön össze 500 ml-nél több folyadék. A hólyag rendszeres, teljes kiürítése lehetővé teszi a köztes időben az inkontinenciával járó vizeletcsepegés elkerülését. Ez a megoldás sokkal kevesebb szövődménnyel jár, mint az állandó katéterezés, valamint a beteg számára is kényelmes és könnyedén alkalmazható. 19
Enyhe vizelettartási panaszok esetében számos olyan megoldás jelenthet javulást, melyek nem igényelnek orvosi beavatkozást. Amennyiben Ön is küzd a problémával, de panaszai kevésbé súlyosak, feltehetően orvosa is alternatív megoldásokat fog javasolni első körben.
Az elsődleges, amit a beteg önmaga is tehet, a rizikófaktorok csökkentése. A dohányzásról való leszokás, a túlsúly leadása, az alkohol-és kávéfogyasztás redukálása nagyban hozzájárulhat a beteg állapotának javulásához.
A gátizomgyakorlatok rendszeres végzése a leggyakoribb módszer, amit orvosok is javasolni szoktak – főként stressz inkontinencia esetében. Mivel ilyenkor a vizeletcsepegés kiváltó oka a gátizmok gyengülése és a hólyagnyomás kontrollálásának képtelensége, ezekkel a gyakorlatokkal kiküszöbölhető a probléma. A Kegel gyakorlatok (Dr. Arnold Kegel nőgyógyász után) vagy intim torna néven is ismert gyakorlatok sok egyéb női panaszra is megoldást jelenthetnek. A Kegel gyakorlatok bárhol és bármikor elvégezhetőek, csak kitartás és elhatározás szükséges hozzá. A gyakorlatok lényege a kismedence izmainak összehúzása, majd elengedése. Kezdetben elég 2-3 másodpercnyi összehúzás, majd a cél ezen időszak hosszabbítása, egészen 10 másodpercig. A gyakorlatokat naponta háromszor, egymás után 10 alkalommal kell megismételni, az ismétlések között 2-3 másodperces szünettel. Többféle formában végezhető: a fenti beosztáson túl érdemes néha gyors megfeszítés-elengedést próbálgatni vagy különböző időintervallumokban végezni.
Első alkalommal gondot jelenthet a megfelelő izomcsoportok azonosítása. Erre jó megoldás vizelés közben a vizelet folyásának megszakítása, majd folytatása.
A Kegel gyakorlatok szükséghelyzetben is alkalmazhatóak. Stressz inkontinencia esetén például nehéz tárgy emelése előtt ajánlott egy-két alkalommal elvégezni, így elkerülhető a vizeletcsepegés. 20
A Biofeedback a Kegel gyakorlatok kiegészítőjeként, elősegítőjeként használható. Mivel ezen izmok beazonosítása sokak számára nehézséget jelent, ezzel az megoldással nyomon követhető a gyakorlatok megfelelő végzése. Az eljárás során kisméretű érzékelők segítségével monitorozható a gátizmok működése, mely visszajelzéssel szolgál a betegek részére arról, hogy megfelelően végzik-e a gyakorlatot. Önmagában a Biofeedback tehát nem jelent kezelést, sokkal inkább motivációt a Kegel gyakorlatok helyes végzésére.21
A gátizomtorna további hasznos kiegészítője az elektromágneses stimuláció. Erre többféle megoldás létezik, kaphatóak otthon is használható készülékek, illetve hazánkban is elérhető a magnetoterápia. Utóbbi egy kifejezetten erre a célra kialakított székben zajlik, mely mágneses erőt generálva készteti az izmokat összehúzódásokra. Az ismétlődő impulzusok erősítik a medencefenék-izmokat, melyek aktivitását a beteg monitoron is követhet. Az enyhe inkontinencia kezelése terén nagyszerű eredményeket lehet elérni ezzel a módszerrel. Mind az otthon használható eszközök, mind az egészségügyi személyzet által végzett kezelés több alkalommal zajlik, ám a napi rutint semmiben nem zavarja. 22
Ez a módszer szintén az enyhébb típusú inkontinenciában szenvedők számára lehet megoldás, hiszen az erős vizelettartási problémák esetében éppen csak fokozhatja a kellemetlen incidensek előfordulását. A tréning lényege, hogy a vizelési inger jelentkezése után a beteg nem megy azonnal mosdóba, hanem bizonyos ideig – eleinte rövidebb, majd hosszabb ideig – kivár. A vizelési inger néhány perc után lecsillapodik, érdemes legalább ezt az időt kivárni. A figyelmesen és tudatosan végzett hólyagtréning egy hónap után akár egy órával is megnövelheti a vizelések közti időintervallumot. 23
A toalett tréninget jellemzően idős, demenciában szenvedő embereknél szokták alkalmazni. Ez a módszer a hólyagtréninghez hasonló, azonban itt nem az vizelési ingertől függően kerül kialakításra a tréning, hanem előre beosztott időközönként. A toalett tréning megkezdését néhány napos vizelési napló előzi meg, melyből felmérhető, hogy a beteg általában milyen időközönként és mikor jár mosdóba. Ez alapján készíthető el a toalett tréning terve, mely előre beosztja, hogy a közeljövőben a beteg mikor menjen mosdóba, még a vizelési ingert megelőzően.24
Enyhe és közepes fokú stressz inkontinencia esetén egyedülálló megoldást kínál a Petite Lady lézeres inkontinencia kezelés, mely a legmodernebb technológiára épülve, műtéti beavatkozás nélkül segít a problémán.
A lézeres kezelőfejjel végzett eljárás során a hüvelyfal felső részébe 90° vagy 360°-ban jut be a lézerfény anélkül, hogy a hüvelyfalban bármilyen kárt okozna. A kezelés összehúzza az elülső hüvelycsatorna szalagjait és nyálkahártyaszövetét. A Petite Lady háromféle módban működik: rövid és hosszú impulzusokkal, valamint frakcionáltan. Inkontinencia kezelése terén az ideális eredményt a rövid és hosszú impulzusok váltakozása adja: előbbi stimulálja a hüvelyfal felületéhez közel levő szöveteket, utóbbi pedig a medence mélyebb részeit alkotó szövetekben fejti ki hatását. A hüvelyfal felső része az impulzusok hatására visszahúzódik, ezzel pedig megszűnik a hólyagnyomás, ami a stressz inkontinencia kiváltója. 25
A Petite Lady eljárást minden esetben szakorvos végzi, elvégzése előtt laborvizsgálat, valamint rákszűrés elvégzése ajánlott.
A lézeres inkontinencia kezelés előnye a műtéttel szemben, hogy altatás nélkül zajlik fájdalom-és komplikációmentesen, valamint nem követi hosszú felépülési idő. Az eljárás több alkalmat vesz igénybe, azonban a gyógyulás nagyon rövid idő alatt, hegesedés és kellemetlenségek nélkül megy végbe. A kezelés elvégzése után a beteg azonnal folytathatja is napi teendőit, ügyelve arra, hogy 48 óráig kerülje az erős fizikai megterhelést, az uszodát és ülőfürdőt, valamint a nemi életet. 25
További előnye, hogy nem csak az inkontinencia tünetei terén kínál enyhülést, a hüvelybemenet szűkítése által a nemi élet is élvezetesebbé válik. Az eljárás továbbá javítja a hüvelyfal kollagénszintjét, így megszünteti a hüvelyszárazság kellemetlen érzését, valamint egészségesebbé teszi a hüvelyflórát, ami egyúttal ellenállóbbá teszi a különféle fertőzésekkel szemben is.26
Súlyos inkontinencia esetén, illetve azokban az esetekben, amikor a konzervatív kezelések hatástalanok, indokolt lehet a műtéti beavatkozás. Az inkontinencia műtét menete többféle lehet, melyet az urológus vagy nőgyógyász szakorvos az tünetek típusának és súlyosságának megfelelően határoz meg a betegre személyre szabva. A műtéti beavatkozással a cél, hogy az inkontinenciát okozó anatómiai problémákat rendezzék, illetve az elváltozásokat megszüntessék.
A szalagműtétek legmodernebb eljárások közé tartoznak, az szalag felhelyezésének módja szerint megkülönböztethetünk TVT (Tension Free Vaginal Tape) és TOT (TransObturator Tape) beavatkozásokat.
Az ilyen eljárás célja, hogy egy szövetbarát (polipropilén) hálós szerkezetű szalagot ültessenek be a húgycső mellett elvezetve, mely alátámasztja és megemeli a hólyagnyakat és az urethát. A felhelyezett szalag segít visszaállítani az uretha normál pozícióját, ezáltal megszünteti a vizeletszivárgást.
Az eljárást Svédországban fejlesztették ki 30 évvel ezelőtt, azóta pedig több százezer betegen végezték el 85%-os hatékonysági aránnyal. A beavatkozáshoz nincs szükség altatásra, elvégezhető helyi érzéstelenítéssel vagy epidurális anesztéziával. A teljes inkontinencia műtét fél órát vesz igénybe, a betegek pedig legtöbbször még aznap, néhány óra után elhagyhatják a kórházat. 27
Ez esetben az eljárások lényege a hüvelyfal beszűkítése és a húgycső megemelése. A hüvelyi plasztikák terén a leggyakrabban alkalmazott módszer a mellső fali plasztika, mely során a húgycső alatt a gát izmainak összehúzására és a húgycső „alápárnázására” kerül sor.
Az utóbbi években az inkontinencia műtét modernebb eljárásainak kifejlesztésével a hüvelyfali plasztikák egyre inkább háttérbe szorultak, hiszen számos esetben nem hatékonyak hosszú távon: utánkövetéses adatok alapján a hatékonysági ráta csak 60% körül mozog. 28
Az ebbe a csoportba tartozó műtétek során a hasfal megnyitásának segítségével függesztik fel a hólyagnyakat.
Az egyik legelterjedtebb hasi inkontinencia műtét az úgynevezett nyitott Burch-műtét. Az eljárás egyaránt végezhető a konzervatív kezelések eredménytelensége, illetve egy korábbi inkontinencia műtét után „szekunder” műtétként, amennyiben a panaszok újra előjöttek.
Az altatásban végzett eljárás célja, hogy a hasfal megnyitásával a húgycsövet varratokkal megemeljék és a medencecsont nyálkahártyájához rögzítsék. A műtétet követően a beteg két napig megfigyelés alatt tartózkodik a kórházban, mely idő alatt hólyagkatétert visel.29 A Burch-műtét hatékonysága 78-85%-osra tehető, hosszú távon azonban már csak 69%-os volt a javulást érzékelők aránya. 30
1Incontinence in the EU – the European Institute of Women’s Health
https://eurohealth.ie/women_and_incontinence_2018/
2 How big is the problem? Incontinence in numbers – Gothenburg Continence Research Center
3 Urinary incontinence: prevelance, risk factors, impact on quality of life and treatment seeking behaviour among middle aged women – Brijesh Kumar, Namita Agarwal in International Surgery Journal
https://ijsurgery.com/index.php/isj/article/download/1479/1215
4Howbig is the problem? Incontinence in numbers – Gothenburg Continence Research Center
5 Egészségügyi szakmai irányelv – A felnőttkorban előforduló, nem neurogén eredetű vizeletinkontinenciától – Egészségügyi Szakmai Kollégium, Emberi Erőforrások Minisztériuma
http://www.ijsz.hu/UserFiles/000784_eszk_honlapra_20160411.pdf
6 Male Incontinence: Whatshouldyouknow – Healthline
https://www.healthline.com/health/overactive-bladder/male-incontinence
7 Incontinence – Paul Abrams et al, International Continence Society
https://www.ics.org/Publications/ICI_5/INCONTINENCE.pdf
8 A vizeletinkontinencia diagnosztikája, kezelése: eredményesség, életminőség – Dr. Hamvas Antal etal in Klinikum, 2014. Február
http://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/694/2543307.pdf?sequence=1
9 10 Ne essen kétségbe, nincs egyedül! – Vizelet inkontinencia kutatásunk eredménye, Írisz Medical Center
https://imsc.hu/2019/01/03/vizelet-inkontinencia-kutatasunk-eredmenye/
11 Túlfolyásos inkontinencia in Betegségenciklopédia. Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika
http://semmelweis.hu/urologia/2014/09/05/tulfolyasos-inkontinencia/
12 Overflow incontinence – Health Link BC
https://www.healthlinkbc.ca/health-topics/uh1227
13 Definition&FactsforBladderControlProblems – National Institute of Diabetes and Digestive and KidneyDiseases
Reflex Intolerance: What is it? – Samatha Hall in Incontinence UK
https://www.incontinence.co.uk/what-is-reflex-incontinence
14 Cystitis Overview – National Health Service
https://www.nhs.uk/conditions/cystitis/
15 EüM szakmai irányelv a neurogén eredetű hólyagműködési zavarokról – Urológiai Szakkollégium
16 Factsheet: Faecal Incontinence – Bladder and Bowel Community
17 Diagnosis and management of stress urinary incontinence in women – Swati Jha and Stephen Radley
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.1002/tre.117
Diagnosis: Urinary incontinence – National Health Service
https://www.nhs.uk/conditions/urinary-incontinence/diagnosis/
18 19 A vizeletelvezetés lehetőségei neurogén eredetű hólyagzavarok esetén – Majoros Attila, Semmelweis Egyetem
https://lib.semmelweis.hu/sepub/pdf/2012/a60
20 Step-by-step guide to performing Kegel exercises – Harvard Health Publishing
https://www.health.harvard.edu/bladder-and-bowel/step-by-step-guide-to-performing-kegel-exercises
21 Non-surgical treatment of Urinary incontinence – National Health Services
https://www.nhs.uk/conditions/urinary-incontinence/treatment/
22 Urodinamika – Általános tájékoztató – A vizettartási- és ürítési rendellenességek szakambulanciája – Semmelweis Urológiai Klinika
Non-invasive transcutaneous electrical stimulation in the treatment of overactive bladder – Martin Slovak et al in Asian Journal of Urology
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2214388215000375
23 Information about re-training your bladder – The British Association of Urological Surgeons (BAUS)
https://www.baus.org.uk/_userfiles/pages/files/Patients/Leaflets/Bladder%20training.pdf
24 Managing Incontinence in Persons with Dementia – National Institute of Nursing Research
file:///C:/Users/Dell%20Latitude%20E6440/Downloads/Managing_Incontinence_in_Persons_with_Dementia.pdf
25 Lézeres inkontinencia kezelés – Ismerje meg közelebbről! – Írisz Medical Center
https://inkontinencia-kezelese.hu/2018/02/12/lezeres-inkontinencia-kezeles-ismerje-meg-kozelebbrol/
26 Fertőzések megelőzése és a hüvelyszárazság kezelése – Hüvelyfal regenerálása – Írisz Medical Center
https://imsc.hu/szolgaltatasaink/huvelyfal-regeneralasa/
27 Treating incontinence with surgery – Amy Rosenman MD, UCLA Health
http://obgyn.ucla.edu/treating-incontinence-with-surgery
A női vizelettartási zavarok diagnosztikája és kezelése – Dr. Langmár Zoltán et al in Hippocrates (2009/2)
28 A vizelési zavarok kórismézése és kezelése – Dr. Bősze Péter in Nőgyógyászati Onkológia (2006:11)
http://www.nokfolyoirat.hu/files/388.pdf
29 A női kismedencei helyzetjavító műtétek alkalmazása inkontinencia urinae során és ezek hatása az életminőségre – Dr. Domány Balázs – Egyetemi Doktori értekezés
https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/16180/domany-balazs-phd-2009.pdf?sequence=1&isAllowed=y
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a női stressz inkontinencia sebészi kezeléséről – Urológiai Szakmai Kollégium
http://ftsz.pte.hu/docs/protokollok/URO-A_noi_stressz_inkontienencia_sebeszi_kezelese.pdf
30 A vizelési zavarok kórismézése és kezelése – Dr. Bősze Péter in Nőgyógyászati Onkológia (2006:11)
